GONDOLATOK A 9–10. SZÁZADI MAGYAR HADVISELÉSRŐL. A KRÍMI KÁNSÁG BEVONÁSA A "KALANDOZÓ" HADJÁRATOK KUTATÁSÁBA. [EARLY HUNGARIAN WARFARE AND THE CRIMEAN TATAR'S PARALLELS]

125 B. Szabó János s a jelenség magyarázatát többen a magyarság tetterejében, lelki alkatában keresték. A második világháború után a hangsúly inkább a gazdas~ígi és a társadalmi tényezokre tolódott ál, s többen a régebbi steppei életmódot a Kárpát-medencében feladni kénysze- Gondolatok a 9-10. századi magyar hadviselésrol riiló, ..munkanélküli" pásztorok vállalkozásai nak vélték ezeket az akciókat. Az elmúlt évtizedekben azután a hazai kutatók szemében a ..kalandozások" szinte teljesen elve- A KrÍmi Kánság vizsgálatának bevonása szítették magyar sajátosságaikat. Elobb más steppei nomád népek hadi vállalkozásaival a "kalandozó" hadjáratok kutatásába állították párhuzamba oket, majd külföldi tudósok nyomán a vikingek és az arabok rabló hadjárataival, végül idohatáraikat is kitolták a 9. századba. Mivel e hadjáratok ese- ménytörténetét a rendelkezésre álló források alapján többen is alaposan feldolgozták, mára két igazán vitatott kérdés maradt: mi volt a meglepo méretu és gyakoriságú "ka- landozások" fo oka, s kik vettek részt e hadjáratokban. (A ,.hogyan" kérdésre adott vá- laszok eddig sokkal kevésbé izgatták a kutatókat.)4 A krími tatárok és a honfoglaló magyarok esetleges párhuzamba állíthatóságának gon- Bát111ennyire is elterjedtnek tunik az analogikus gondolkodás e szakterületen, mégis dolata még 1993-ban, a tatár támadások erdélyi emlékeinek feldolgozása kapcsán úgy vélem, hogy a problémák ily módon történo megközelítésének útjában komoly merült fel bennem. Akkor került a kezembe Beregszászi Pál 17. századi erdélyi refor- J akadályt jelent az, hogy 1945 után a magyarországi tudományban széles körben fel- mátus prédikátor elso ízben 1696-ban kinyomtatott Keserves zokog o sirassal tellyes használták a szovjet tudósok különbözo ázsiai népekre vonatkozó munkáit, amelyek kö- historia cÍmu muve, melyben így írt Krímbe hurcoltatásáról: zül különösen nagy szerepet kaptak Vlagyimircov elgondolásai. Az ezek nyomán felál- lított modellek eroteljes kritikája igyekszik is szigorú keretek közé szorítani az "Dühödött Tatár lóra sem hagya' Moldvában ülnöm analógiák használatát, és az átgondolatlanul felhasznált, sokféle helyrol és idoszakból Sebes ügetvést kezében fogta hohér az üstököm; származó elszigetelt példák sok esetben méltán érdemelték ki a bírálatokat.5 Ezért Sírván úgy kellet a' nagy árkokat a' ló mellett szöknöm"2 4 Az esemény történet rckonstrukciója: LÜTTICH1910: FASOLl1945; KRJSTÓ1980.229-308; BÓNA2000; A té- Hiába választják el évszázadok Beregszászi versét a késo avar kori nagyszentmiklósi ma historiográfíai áttckintéséhcz: KRJSTÓ19S0. 309-397; BÓNA2000. 99-106. A 9. századi kalandozó had· lelettol, e sorokat olvasva óhatatlanul felmerült a kincs 2. korsóján megmintázott, rabot ve- járatokkal külön foglalkozott Tóth Sándor László (TÓTH 1996). A magyar és rusz hadjáratok összevctése zeto harcos képe.3 Ez a kép indította el azt a gondolatmenetet, melynek elso, s egyelore újabban: FONT 200!. A hadjáratok Icfolyá,;:íról. a hadviselés technikai részleteirol: MESTERHÁZY1994; SZÓLLÓSY1995.1; SZÓLLÓSY1995b; VOKÜS1996. 132-136; GÖCKENJAN 2001; SZÓLLÓSY2001. csupán vázlatos összefoglalásúl jelenti tanulmányom. 5 VLADJMJRTZOV 1948. Az analógi,ík használatához. illctve annak kritik,\jához: VÁSÁRY1983. 211-213; KRISTÓ1995, 86-89. Kristó Gyula véleménye szerint "teljescn egyéttelmu. hogy sülyos módszertani hiba a 13. századi vagy még késobbi viszonyok vissza\"etílése a 9-10. század elotti steppei népekre. Vásáry István mutatott rá arra. hogyaterületiség elve. amely még teljesen hiányzik a 8. századi tlirköknél az orhoni felira- 1. A "kalandozások" kutatástörténete tok tanúsága szeiinI. a steppe népei nél (az ujguroknál és a karahanidáknál) a 9-12. században alakult ki. [.. ·l Ahol pedig megjelent a területi szervezet. elorehaladl a letelepült életmód. teret nyert a földmuvelés. felbuk- kant a földmagántulajdon is. Mivcl e vonatkozásban a választóvonal a 9-10. század körül húzódik a stcppe népei nél. az ezen választóvonal utáni állapot visszavetítése az e vonal elott élt népekre módszel1anilag és A magyar tudósok a 19. század óta "kalandozások"-nak nevezik azokat a hadjáratokat, ténybclileg is megengedhetetlen. A korai magyar viszonyok vizsgálatakor tehát minden kései (mongol. ka· amelyeket a magyarok a honfoglalást követoen a 970-es arkadiopoliszi vereségig zak. kirgiz stb.) analógiát mellozni kell. s így az egyébként jól feldolgozott mongol társadalomképet sem sza· külföldre vezettek. A megnevezés olyannyira gyökeret vert a szakirodalomban, hogy bad a magyar fejlodésre rávetíteni.'· (KRlSTÓ1995. 88.) Ezen állítás alapját Vásáry István I983-ban megje- lent tanulmányának zárógondolatai képeznék. melyet a 6-8. századi türkök államfelfogásáról írt. Vásáry a magyarság történetének ezt az idoszakát még manapság is a ,.kalandozó" hadjáratok ko- azonban sehol sem azonosítja általában a steppe népeit az ujgurokkal és a karahanidákkal, s így nála nem esik rának szokás nevezni, noha az elmúlt százötven év alatt gyökeresen átalakult a jelenség szó egy olyan 9-12. századi "határvonalról" scm. ami után a steppe összes népének élele biztosan másként megítélése. A 20. század elejéig e korszak jobbára a nemzeti büszkeség tárgyát képezte, folyt volna. mint azelott. Sot. saj~ítkövetkeztetései nek érvényességét legfeljebb Belso·Ázsiára vonatkoztatta. dc a jelzett idohatárok még ezen belül is csak az ujgurokat és a karahanidákat élinlik. A nomád török népek IB. SZARÓ 1995. E helycn is szcretnék köszönetet mondani Ivanics Máriának. aki tanácsaival és ötleteivel államszemléleténck változása - s az azzal együtt j,író társadalmi folyamatok - kiváltó okaként megncvezett évek óta scgíti munkámat. valamint Erdosi Péternek. Szollosy Gábornak. Langó Péternek. Balogh László- lényezok. a leteleplilt életmódot folytató lakossággal való cgyüttélés és a nagy világvallások átvétele viszont nak és Polgár Szabolcsnak sokfélc segítségükélt. másutt. máskor. más népekre is hatottak. mint ez a szerzo egyéb írásai ból ki is derül (V ÁSARY1983.212-213; 2 RMKT 1-1.268. A goroszlói lelkész tal:ír fogságba kerülésének idópontja ismeretlen. Véleményem szcrint az Arany Horda népeinél a 13-14. században: VAsARY 1986. 178-185: a Kínába tc lepedo tagbacsoknál a va"íszínuleg az I690·es erdélyi tatár betlirés alkalmá\"al történhelett. 5-6. s7ázadban: V'\S.~KY1993. -12-13). A Krisló Gyula feni idézett könyvében s7creplo - többnyire korai- .1 A nagyszenlmikl<ísi kincsrol összcfoglalóan: B,iI.lNT2002: a ~incs 2. s7:Ímú korSlíjáról: GSClI\\'ANTLER 2002. analógi:íkat visl.Ont Révész Lás71ó k:írhoztalla ily m6don: ..nem lehel kilométerek c7reit. évek s7:í1.ail egy ~ünnyed mOl.dulatlal :ílugrani." IRt\'tsz 1997. 231.}  126 127 eloször a krÍmi tatár analógia létjogosultságát szeretném megalapozni a földrajzi, gaz- a korábban itt élo magyarok vándorlásait és szántóföldjeik sokaságát egymás mellett dasági, haditechnikai viszonyok összehasonlításával - mert úgy vélem bármilyen ido- említo 10. századi földrajzi munka fennmaradt változatai tulajdonképpen hasonló ben és térben távoli analógia is hasznos lehet, hogyha kelloképpen sikerliI indokolni al- életmódot örökÍtettek meg. III kalmazását, és azut~ln specifikálni felhasználásának körülményeit.6 2.4. Magának a KrÍm félszigetnek a méretei és természeti adottságai gátat szabtak a step- pén megszokott gazdálkodásnak. A félsziget mediterrán klímájú déli részén régóta virágzott a földmuvelés, a kertkultúra, itt a tatároknak már az 1440-es években voltak szántóik, s a 15. század folyamán betelepülo újabb tatár nemzetségek is száz 2. A krími tatár analógia indoklása éven belül- minden külso kényszer nélkül- áttértek a letelepüIt életmódra: földmu- veléssel, gyümölcs- és szolotermesztéssei, sólepárlással, kereskedelemmel, vala- mint kézmuiparral foglalkoztak. Tehát itt is nyomon követheto a steppei nomádok 2.1. Legnagyobb kiterjedése idején, a 16. században a KrÍmi Kánság nemcsak a KrÍm alkalmazkodása a megváltozott életterük földrajzi körülményeihez - akárcsak félszigetet, hanem az azzal határos steppét is magába foglalta az Al-Dunától a Do- a Kárpát-medencébe települo magyarság esetében. II nig. Azaz ebben az idoszakban a krÍmi kánok uralták a magyarok feltételezett 2.5. A krÍmi városok a 9-10. és a 16-17. században is élénk árucserét folytattak a térség egykori szállásterületét. 7 metropoliszával, KonstantinápollyaI. Az Oszmán Birodalom idoszakában a Krim szá- 2.2. Ez a DontóI nyugatra fekvo térség az eurázsiai steppeövezet legtermékenyebb, ál- mos terméke mellett a szárazföld belsejébol szánnazó prémek és rabszolgák voltak a fo lattartásra és földmuvelésre egyaránt alkalmas része, ami elegendo okot szolgál- kiviteli cikkek, s ezek már a 9-10. században is igen kelendoek voltak. 12 Erre azért is tathatott arra, hogy a kietlen belso-ázsiai pusztaságokat jól ismero Dzsajháni nyo- fontos nyomatékosan feIhÍvni a figyelmet. mert a honfoglaló magyarság társadalmán mán a musz1im szerzok azt írják a magyarok földjérol: "bovelkedik fákban és belüli rabszolgák helyzetének vizsgálatakor teljesen háttérbe szorult kiemelkedo külke- vizekben. Talaja nedves."8 reskedelmi jelentoségük, sennek visszahatása magára a társadalomra. 13 2.3. A KrÍm félszigettol északra, a füvessteppén a 16. század közepétol a sokszor 2.6. A térség haditechnikájának alakulásáról is szót kell ejtenünk. Jelenlegi ismereteink kizárólag állattenyészto nomádként említett nogáj tatárok éltek, akik - akárcsak elo- szerint a 9. és a 17. század között a kelet-európai steppén sem a harcosok fegyver- deik szüz évvel korábban - vándorlásaik közben azért foglalkoztak némi földmuve- zetében, sem lófelszerelésében nem történt olyan hordereju változás, amely a szablya léssel: a tavaszi vetés után továbbálltak, s osszel csak aratásra tértek vissza a meg- muvelt földekhez. A nogájok foként kölest és egy tatárkának vagy hajdinának a Don vidékén élt tatárok füldmu\'elésériil igen részletesen számolt be a velencei Giosafat Barbaro. A szán- nevezett gabonafajtát termeltek. (Ez utóbbi csak a mongol hódÍtás után honosodott tás és vetés idejét és helyét a téli S7:íll.ísokon hirdették ki a tatároknak, akik a munkák végeztével tovább- meg a steppe európai részén.) A kevés törodést igénylo köles már 9. században is vándoroltak. Amíg távol voltak. maga a k:ín felügyelt a vetésekre, míg alallvalói vissza nem tértek az aratás- ra. A kezdetleges módszerek ellenér" a ki"áló talajon igen jó volt a termés, s az önellátáson túl a igen elterjedt volt a térségben, bár akkoriban mellette még többféle búzát, valamint kereskedelem számára is jutott a gahnmíból (B.~RBARo-CONTARtNI 1973, 86). árpát is vetettek. 9 Mindezek alapján joggal merülhet fel annak lehetosége, hogy 10lbn Rusztán<l\: ..Sátraik vannak. és eg) ütt "onulnak a sarjadó fuvel és a zöld vegetációval ... Amikor eljönnek a téli napok, mindegyikojük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Itt 6 A hazai szakirodalomban jó példának tm10m erre Nagy Imre tanulmányát az észak-amerikai sájen in- marad télire és halászik. A téli tartúzkot1,ís olt alkalmasabb számukra .... Sok szántóföldjük van." diCtllok életmóddltásainak tanulságairól (NAGY 1991). (HKiF 33.) Mongol néprajzi analúgi"k révén hasonló következtetésre jutOll Róna-Tas András is (RÓNA- 7 PALÁDI-KovÁcs 200 1, 151. A 9. századi magyarság szálláshelyeirol szóló szakirodalom áttekintése: TAS 1996, 122-123). TÓTH 1998,41-60. Az Al-Duna és a Dnyeper közötti területek viszonyairól: EMECEN2003, és Ivanics "IVANICS \983,239; IVANICS1994.30-31. 45; PALÁDI-KovÁcs 2001,152-156, 183-185. A letelepüIt Mária elóadása a konferencián (1. 151-163. o.). életmód kihatoll a hadakozási kedvre is. A Krím félszigeten élo földmuvesek egy ido után már inkább 8 MATOLCSI1983,286-295. Ibn Ruszta leírása: HKiF 33. A 9-16. század közölljelentos eltérések mutat- nogáj zsoldosokat állítollak maguk helyett: BRONIEVSKI1867, 339. koznak e terület klímájában. Míg a 9. század az általában csapadékos, meleg szuballanti klímaperió- 121vANICS1994.34-36; FODORP. 1996. 133-135: IVANICS;KAZSDAN-LiTAvRIN1961. 103-104; KÖPSTEIN dusban igen száraz idoszak lehetell, amikor a steppe határai észak felé lolódtak ki, az I200-as évektol 1966,85,97; FERLUGA1987: POLGAR2000. A térség a köztes idoszakban is ku1csszerepetjátszoll a Medi- kezdodoen a hideg és nedves kis "jégkorszak" következtében az erdos övezet déli lérnyerésével szá- terráneum rabszolga-kereskedelemében: TARDY1980, 59-121. molhatunk (GYÖRFFY-ZÓLYOMI1994. 17. 23-25). Mindez azonban nem változtatoll azon. hogy keleti 13 BARTHA 1968, 94-96. Közismert. hogy egy társadalomban a hagyományosan jelen lévo, de marginális ir,ínyba haladva a steppén a csapadék mennyisége csökken. a talaj minosége pedig Ctltalában romlik. jelentóségu rabszolgák komoly változCtsokat okozhatnak. ha presztízsjavakért nagy tömegben eladható A 9-10. századi klíma változás feltételezheto jelentoségére: VERES 1997, 132. külkereskedelmi eikk válik belólük. igy például rendszeres elfoglaltsággá válik a rabszolgavad<lszat 9 Mar1in Bronievski lengyel követ leírása a k,ími tatár fennhalóság alatt élo kis nogájok életmódjáról 1579- (DAVIDSON1965. 400-445: POLÁNYI1972: THORNTON1999. 139-142) I Mégis az, hogy hosszú távon bol: BRoNIEvsKI 1867.348. A kis nogájok életmódjának eltéro, de kevésbé megbízható leírása 1600 körül: miként hathatolt a Mediterráneum kereskedóinek rabszolgák ir<lnti keresIete a kelet-európai steppére S~lITII 1980, 83-84. 88-89. Kabs István magyar követnek az Asztrahán környékén éló nagy nogájokra érkezo nomádok társadalmaira. é1ctfonnáj,íra. tudtommal még kérdés szinten sem nagyon meriilt fel ko- vonatkozó leírása 1602-ból: S7.A~IOTA1892. 31. A 19. századi viszonyokról és a nog,íjok által termesztett níbban a hazai kutatásban. Pedig fontos megjegyezni. hogy míg az ázsiai nomCtdok sz,ímára Kína nem gabonafajtákrúl: P.-\LÁDt-KovAcs200 1. 1R 1-182. A honfoglaló m,lgyarok és a kelel-eurcipai steppe 8-10. jelentell hasonló felve"Ópiacol. addig a bizánci kereskedoktói a ruszok a 10. században két "ég selymet száladi kultlÍrniivényeirol: GYUL.II 1994.248.253. A nog:íjok bekültiizése el6tl. a 15. szá7ad elso felében kaptak egy rabs7olg,íért (ECSI,DY 1971). 36-52. 78-164: B,IIrJlIA 1':168.45). 128 129 vagy a kengyel megjelenéséhez fogható lenne. A krÍmi tatárok tipikus steppei könnyu- 3.2. A magyar ..kalandozások" ismérveként a kutatók egy része szívesen hivatkozik lovasnak számítottak. Fo fegyverük hagyományosan az Íj volt, közelharcban pedig azok rendkÍvüli kiteljedésére és intenzitására. s legfeljebb a vikingek és az arabok szablyát vagy rövid lándzsát (dzsidát) használtak. Az elokelobb és tehetosebb vité- vállalkozásait tartják hasonló nagyságrendunek. A krÍmi tatárok féktelenül pusztító, zek sisakot, sodronyinget, alkarvértet vagy másfajta védofegyvereket is viseltek, de rabló ..hordái'· viszont manapság aligha keltik rettenthetetlen, merész "kalandozók" ezek használata korántsem volt gyakori a kánság hadseregében.14 A hagyományosnak kép/etét. Holott harcosaik kitat1ását, merészségét, katonai teljesítményeit nincs okunk tekintheto fegyverzet mellett egyedül a lofegyverek megjelenése számított fontos kbccs[i1ni.JS újdonságnak a 16. században, ez viszont sokkal inkább a KrÍmi K,lnság ellen- A 17. század végéig adófizetésre tudták kényszeríteni Lengyelországot, Oroszor- feleinek hadviselését formálta át. semmint a tatárokét, akik számára még a 17. szá- szágot és Moldvát. A kánság - a Krímtol számított - akciórádiusza meghaladta az zad végén is alapvetoen idegen volt ezeknek a drága fegyvereknek a használata. IS ezer kilométert. s ez a 9-10. századi magyarokéval azonos nagyságrendunek tekint- heto. Seregeik a 16. században több Ízben is a Kaszpi-tenger partvidékén harcoltak, A fentiek áttekintése után feltételezheto. hogy a magyarság közvetlenül a honfoglalás 1571-ben Moszkvát perzselték fel, 1656-ban feldúlták Kelet-Poroszországot, 1658-ban elott hasonló földrajzi, gazdasági és (hadi)technikai körülmények között élhetett, mint lángba borították az Erdélyi Fejedelemséget, 1663-ban végigrabolták Morvaorszá- a 16-17. században a KrÍmi Kánság népei. Ezért nem tekintheto indokolatlannak, ha ma- got. 1683-ban pedig Alsó-Ausztriát. 19 Mindezt jól szervezett, komoly hadsereggel és gukat a "kalandozó" hadjáratokat is vizsgálhatónak tartjuk a tatárok hadjáratai val hat~lrvédelel1lmel rendelkezo államokkal szemben vitték végbe, annak ellenére, hogy összevetve. ló A továbbiakban egyes magyar tudósok vitatott kérdésekre vonatkozó ellenfeleik tuzfegyvereinek fölénye egyre nyomasztóbbá vált. Szövetségeseikre tá- megállapításait állftjuk párhuzamba a krfmi tatárokról fennmaradt adatokkal. maszkodva még a 17. században is arattak nyílt csatában komoly gyozelmeket: I658-ban Konotopnál a kozákokkal közösen bekerítették az orosz fosereget, és a tatá- rok egyetlen nap alatt több ezer embert pusztítottak el, az orosz lovasság színe javát !20 3.3. Kristó Gyula nagy alapossággal összegyujtötte a "kalandozó" magyarok viselt dol- 3. A hadi tevékenység összevetése gait, s a források alapján kimutatta, hogya magyar hadjáratok egyik legfontosabb célkituzése a zsákmányszerzés volt. Ezzel azonban még mindig túl általánosan lehet csak definiálni a "kalandoZ<lsokat", ezért saját meghatározásában még azt is 3.1. Az elmúlt évtizedekben a "kalandozások" különféle megítélésében jószerével kikötötte, hogyavállalkozásoknak az egész nép életformájához kell tartoznia. Az csupán egy közös pont maradt: az évrol évre ismétlodo vállalkozásokat nem terület- általa nomádnak nevezett népekrol pedig általában elmondható, hogya zsák- szerzési céllal indították. Ha csak ezt tartjuk szem elott, akkor biztosan "kalandoz- mányszerzés része életmódjuknak, gazdasági életüknek.21 tak" a krími tatárok is. Igaz ugyan. hogy a kánság a 16. századi cserkesz háborúk Ez a leírás tökéletesen illik a krÍmi tatárokra, különösen a steppén élo nogájokra. kivételével nem törekedett arra, hogy közvetlen fennhatósága alá új területeket von- Az, hogya tatár harcosok akcióinak fo célja nem feltétlenül maga a hadakozás volt, jon, fennállásának több mint három évszázados történetében mégis alig találunk az már a 16. században minden kortárs számára nyilvánvalónak tunt, hiszen rablá- olyan esztendoket, amikor ne került volna sor valamilyen hadieseményre.17 saik korántsem korlátozódtak az ellenséges területekre.22 3.4. Györffy György véleménye szerint e vállalkozások nem tekinthetok az egész hon- foglaló magyarság megnyilvánulásai nak. Csupán a vezérek kíséretét alkotó, jórészt 14 A Krírni Kánság hadseregének felszerelésérol: COLLlNS 1975. 262; lVANICS1994. 49-50; GUTOWSKY idegenekbol álló fegyveres réteg tagjai indultak kalandozni, míg a békés életet élo 1997. A honfoglaló magyarok és a kelet-európai steppén oket követo népek fegyverzetérol: U. KOHALMI köznép ezalatt a földjeit muvelte. Ezzel szemben Kristó Gyula fogalmazott meg 1972; KOVÁcs 1986.216-252; SWIETOSLAWSKI 1999. A honfoglalás kori leletek közölt eddig nem kerül- tek elo védófegyverek. ezért egyes régészek úgy vélik. hogya 9-10. századi rnagyarok nem is használ- tak ilyeneket (KovÁcs 1986,222; RtvÉsz 1996b). A kérdés árnyallabb megközelítése: HJDÁN2000; IR V ÁCZY 1994. 162: BÓNA 2000. 61. A 17. század végén még nyugat-európai ellenfeleik is nagyra be- B. SZABÓ200la; KOVÁCS2002. cslilték a tatárok szívósságát. kitartását és igénytelenségét: MARSIGLI 1986. 71-72. A tatárok kife- 15 COLLlNS 1975.270-271: SZAMOSKÖZY1977. 288: MARSIGLI1986. 72. Ez még akkor is igaz. ha tudjuk. jezettennegatív magyarorsz,ígi megítélésról: B. SZABÓ1993; PALÁDI-KovÁcs 2001. 149-151, 199-201. hogya kánok törekedtek a helyzet megválloztatásárn. és él1ek is el bizonyos sikereket. A hadero túlnyo- A ..kalandozó" magyarokról Nyugat Európában kialakult képrol: KELLNER1997. mó részét kitevo nogáj lovasságot azonban ezek a változások lényegében érintetlenlil hagyták (COLLlNS 19lvANICS 1994. 20-25. 32-35. 53-54. 163-165: SZVÁK 1996. 247-249: QPlTZ 1969. 127-128; 1975.260.262: IVANICS1994.42-43.49-50). ENGELMANN1986,44: B. SZABÓ200Ib: lVANICS1999.207-226; PETRITSCH1983. If,Az ötlet. hogya honfoglaló magyarság had viselését egy késlÍbbi török nép hadi szokásai val vessük 20SUBTELNY1995. 144-145. össze. már régen felmerüll a kutat,ísban. Thúry Józscfpéld,íul a 16. század eleji közép-ázsiai üzbégekriíl 21KRISTÓ 1980. 309-103.426-427. A kérdésköl1 legutóbb 111,11' Kristó nézetével egyetértésben él1ékelte fennmaracil forrásokat hasonlította össze Bölcs Leó bizánci csász,ír hadi trnktátus,ínak magyarokra Makk Ferenc is: MAKK 1999. 15·t vonalkozlÍ s7.üvcgrészeivel: TIIÚRY 1888. 22COL.Ll:-lS1975.259.267-269: FISIIER1978.26-28: B. SZABÓIlJ':I3. 12-15: IVANICS1994.45-16.182-193: lJ TOTII 19lJ8. 145: IV.\NICS1994. 20-25. 52-5X: COLLlNS 1')75. 264: FISIIER 197X. 27. bllOCEN 2003. 22-23. 130 131 markánsan eltéro álláspontot, aki az írott források alapján azt állítja, hogya magya- jövedelmébol. vámokból. a szomszéd országok adójából és a zsákmány rá eso rok állattenyészto nomádok voltak, és még nem különiilt el egyértelmuen a katonás- részébol kellett eltartania. Ezért mindenkor az uralkodót illette a portyákon be- kodást fofoglalkozásként uzok rétege a hadakozók tÖlllegétol. A tudósok nézeteit gyujtött zsákmány egyötöde. s az elfogott rabok után is járt némi járulék a kincs- tehát erosen befolyásolja ebben a kérdésben, hogy miként vélekednek a 9-10. szá- tárnak - akár részt vett a kán a hadjáraton, akár nem -, míg az egyes hadjáratok zadi magyarság gazdaságáróI.~3 vezéreinek csupán a zsákmány egy tizede jutott. A külföldi szövetségesek által a ka- Sajnos a 9-10. századi vállalkozások résztvevoirol szinte egyáltalán nincsenek tonai segélynylijtásért fizetett pénzek viszont szinte teljes egészében a káni kincs- adataink. az azonban mindenképpen figyelemre méltó. hogya I 1. századi Magyar tárat gyarapították.~9 Királyságban még szabadok tömegei láttak ej katonai szolgálatot, és a szabadság 3.6. Bóna István azt feltételezte. hogy - tekintettel a hadjáratokon megtett hatalmas távol- egyik jele épp a fegyverviselés joga volt.24 Ebbol pedig arra lehet következtetni, ságokra - a Kárpát-medencébe zsákmányként nem juthatott el számottevo mennyi- hogy a hadakozás ügye valószínuleg korábban sem korlátozódhatott ennél szukebb ségu élo állat vagy rabszolga.'o A tatárok által a Krímbe hurcolt magyarországi és rétegekre. (Érdekes egybeesés, hogya Dzsajhani-hagyomány szövegei szerint a kelet- erdélyi rabok példája azonban önmagában megcáfolja ezt a gondolatmenetet. európai steppén élo magyarok fonöke húszezer harcossal vonult hadba, s az o fel- Természetesen a távolságon kívül sok más tényezo is befolyásolhatta a rabok és ál- tételezett egykori szálláshelyeikre a 16. században betelepülo-kis nogájok fegyveres latok hazajuttatását. például az, hogy mekkora utat kellett megtenni velük ellen- erejét is húsz-harmincezen-e becsülték a korabeli diplomaták.25) Viszont a ll. száza- séges vagy baráti területen, illetve értékesíteni lehetett-e valahol oket már korábban. di törvények a közszabadokon belül megkülönböztették a milesek csoportját, akik Kézenfekvobb lehetett minél közelebbi területekrol állatokat vagy rabokat szerezni, valószínuleg már fofoglalkozásként uzték a harcosok mesterségét.26 hiszen a tatárok is foként orosz, lengyel és román rabokat zsákmányoltak. A tatárok A szabadok a Krími Kánságban is hadkötelesek voltak. Minden tizenöt éven fe- szinte egész évben indítottak kis létszámú csapatokkal, kisebb hatósugarú, fo- lüli szabad férfi egyben harcos is volt, és ha a kán hadba hívta, ketto (esetleg négy) golyszerzo magánvállalkozásokat, amit a szomszédos államokkal fenntartott hiva- héten belül meg kellett jelennie teljes felszereléssel a kijelölt gylilekezohelyen. A pa- talos jó viszony sem gátolhatott meg.31 rancsnokokat azonban ilyen esetben is a kán vagy más foméltóságok, esetleg az "Technikai" akadályt azonban aligha jelenthetett az élo zsákmány "szállítása". uralkodó nemzetségek vezetoinek kíséretében szolgáló harcedzett uhlanok és A magyar származású francia katona-diplomata, Tóth Ferenc báró a 18. században mirzák adták. Tapasztalt emberekben pedig nem volt hiány, hiszen az évrol évre is- szemtanúként számolt be arról, "hogy nehezen elképzelheto az a gondoskodás, métlodo rablóportyák szervezése és vezetése a tatár nemesség egyik fo foglalatossá- türelem és különleges igyekezet, amivel a tatárok a zsákmányukat orizték; 5-6 bár- ga volt - békeidoben is.27 milyen korú rabszolga, 60 birka, 20 ökör szemmel láthatóan nem hozta zavarba azt 3.5. Györffy György hipotézise szerint a zsákmánynak jelentos részben zsoldpótló sze- az embert, aki azokat zsákmányul ejtette."32 repe volt a 9-10. századi magyaroknál, a vezérek foként fegyveres kíséreti.ik tag- Ha pedig kizárjuk annak lehetoségét, hogy pusztán technikai akadályok meggá- jainak juttattak belole.28 toIhatták a rabok hazahozatalát a Kárpát-medencébe, akkor máris hitelesebbnek A Krími Kánságban maguk a tatárok nem adóztak a kánnak, ezért annak több ezer tUnik Pilgrim passaui püspök 10. századi leírása a pogány magyarok között élo fos udvari hadi népét - a török puskások, a szekbánok kivételével - saját birtokainak keresztényekrol, "akik ezen nép nagyobb részét teszik ki, akiket a világ valamennyi részébol fogolyként hurcoltak oda" .33 3.7. Bóna István külön bírálta Kristó Gyulát azért, mert "valamennyi írása a nyugaton 23GYÖRFFY1959.28-31. 120; GYÖRFFY1977. 143-145; GYÖRFFY1983. 367. 371. 377-378; FODOR1. 1996; KRISTÓ 1980.309-397: KRISTÓ 1986. 178-182; KRISTÓ 1995. 183-227,277-297. Némileg eltéro járt magyarok súlyos vereségeivel és veszteségeivel foglalkozik. [ ... ) A szerzo [ti. megközelítésben: V ÁCZY 1994. 161-162. Krist6 véleményének kritikája: TAKÁCS 1997. 177-202: RÉvÉsz 1997. 230-231. A magyar vezérek 9-10. századi kíséretérol írásos emlék nem szól. csak 2YIVANICS1994.32-43; IVANICS.Az ötödöt a Koránra való hivatkoz;\ssal állami adó gyanánt vetellék ki közvetett régészeti bizonyítékok utalnak létezésére. A kérdés régészeti szempontú megközelítése: az Oszm;ín Birodalomban is (Fodor P. 1996. 132-135). MESTERHÁZY1995; RÉvÉsz 1996a. 193-206. 30 B6NA 2000. 60-61. 24Írásos források egy<íltalán nincsenek a résztvevokrol. egyedül Theotmar salzburgi érsek 900-ban írt le- 31 A törökökkel. lengyelekkel és kozákokkal közös hadivállalkozások zsákmányából eleve az állatok és a ra- vele árul el annyit. hogyamagyarok oldalán morvák is harcoltak: HKÍF 186. A II. századi viszonyokr61: bok illették a tatárokat (IVANICS).Természetesen ha tehették. a tatárok is szívesen megvállak még a had- ZSOLDOS1991; ZSOLDOS1997, 150-154.213-215; ZSOLDOS1999.46-57: ENGEL2001. 59-67; KRIST6 járaton a könnyen értékesítheto. de igen ..romlékony" zsákmányukt61: MARSIGLI 1986. 64. Ugyanez 2002.116-117. a jelenség pozitív megközelítésben: IVANICS1994. 194-195. A rendszeres évi pOI1yákr61: COLLlNS1975. 25A magyarok hadi létszámár61: Zimonyi István eloadása a konfcrencián (1. 101-111. o.): a nogájok fegy- 26-l: IVANICS.Példaként érdemes megemlíteni a Krími Kánság és Moldva viszonyát. A két állam hiva- veres erejérol: IVANlcs 199-l. 46. talosan j6 viszonyban állt egymással. hiszen mindkellen az Oszmán Birodalom szövetségi rendszeréhez 26KRIST6 1986. 186-189: ZSOLDOS1999. 18-19. tartoztak. a halárvidéklikön azonban ez vajmi keveset számított: CANTHlIR 1973. 178. 184. 27COLLlNS1975.260-261. Magyar viszonylatban némileg hasonló clképzelés a kíséret szerepérol: RÉvÉsZ .12TcíTII 1786. 181-182. idézi: COLLlNS 1975.268. 1999. 187-188. 3' ÁKíF 25: KRISTli 1980. 3-l0-3-l5. A rabszolgák szercpérol a magyarországi világi birtokokon a 11-13. ~~GYtJRFFY1977. 1-l2-1-l7. Hasonló vélemény: V.\("/\ 199-l. 161-162. s~;ízadhan: BOI!..\ 199M.67.77-98. Arabmunka szcrepériil n Krímbcn: IVANICS. 132 133 Kristó] mindvégig egyenloségjelet tesz a magyar seregek német uralkodókon ara- ba a tatár segédcsapatokat, s ennek fejében többféle juttatásban részesítette a kán- tott nagy gyozelmei, és a hazafelé tartó portyázó magyar csoportokat szétugrasztó s:.ígot.Poroszország ellen pedig a lengyelek kérésére vonult fel I656-ban a tatár had.37 s természetesen anémet történetírásban is érdemüknél messze túlértékelt kisebb- A krími diplomácia fo célkituzése az volt, hogy elismertesse a kánságot az egykori nagyobb csetepaték között."34 kelet-európai nagyhatalom, az Arany Horda örökösének. Ezzel együtt járt az Arany Mivel csak egyetlen esetben rendelkezünk adattal a ,.kalandoz~ísokban" résztvevo J:-Iordának fizetett adókra és a többi tatár utódálIam feletti hegemóniára vonatkozó magyar csapatok létszámáról, aligha bocsátkozhatunk a kudarcaik nagyságrend- igény fenntartása. Mivel Oroszország szintén az Arany Horda utódjának tekintette jének részletes taglalásába. Noha van számszeru különbség a Kristó és Bóna által magát, elkerülhetetlenné váltak az összeütközések. A kánság feltúnoen rugalmasan számon tartott vereségek között, mindkettojük leírásából kitunik, hogy a legtöbb viselkedett ebben a helyzetben. Bár keresztény szomszédjaival szemben általában az sikeres támadás feltételezhetoen a hazafelé vezeto úton érte a kisebb-nagyobb "ka- Oszmán Birodalomra támaszkodott, az oroszok ellenében mégis hosszan tartó, baráti landozó" csapatokat. Betekintve a tatárok és ellenfeleik hadviselési szokásaiba, ezt kapcsolatokat épített ki a 16. században Lengyelországgal és Svédországgal. Amikor aligha tarthat juk a véletlen muvének. A mohó zsákmánygyújtésnek ugyanis voltak viszont a svédek 1655-ben - az oroszokkal egy idoben - átmenetileg a lengyelek ellen kifejezetten katonai következménye is. Mivel a tatárok mozgásának felderíthetetlen- fordultak, a kánság felkínálta szövetségét és segédcsapatait a svédek távoli ellen- sége szinte lehetetlenné tette betöréseik megakadályozását, a sokat tapasztalt lengyel ségeinek is. az osztrákoknak és a dánoknak!38 A kánság "lengyel-barátsága" sem és orosz hadvezérek inkább a visszaúton támadták meg az akkor már zsákmánnyal volt azonban túl szilárd vagy feltételek nélküli: 1648-49-ben a lázadó kozákokat tá- megrakott, és így sokkal lomhábban mozgó tatár harcosokat.35 mogatták a lengyelekkel szemben, l667-ben pedig azon nyomban megtámadták 3.8. Számos magyar kutató vélte úgy a "kalandozó" hadjáratokról. hogy azok okait a magya- Lengyelországot, amint az megbékélt Oroszországgal. Azokban az esetekben viszont, rok ki.ilkapcsolataiban lehet fellelni. Hiszen kimutatható, hogya "kalandozók" idonként amikor a fo pártfogó, az Oszmán Birodalom túl eroszakosan csorbította a kánság messzi országok szövetségeseiként, segédcsapataiként avatkoztak be az európai hatal- önállóságát, a tatárok a lengyelek, az erdélyiek és az osztrákok barátságát keresték mi harcokba, a közvetlen szomszédok ellen irányuló vállalkozások pedig azok megtö- vele szemben.39 rését és szövetségessé tételét szolgálták, jelentosen megnövel ve ezáltal a magyar szál- Ha nem maradtak volna fenn az európai levéltárakban a krími diplomácia akciói- lásterületek védettségét és a viszonylag biztonságos felvonulási területek nagyságát.36 nak nyomai, a tatárok más viselt dolgainak ismeretében mindez eléggé hihetetlennek A meglepoen boséges forrásanyagnak köszönhetoen igen pontos képet alkothatunk túnne. Ám bármennyire is félreeso - elszigeteltnek és barbámak tuno - helye volt Euró- róla, hogy hasonlóan nagy vállalkozásokat a Krimi Kánság esetében is komoly diplo- pának a Krím, a kánok mégis kivették a részüket a kontinens diplomáciai csel szö- máciai lépések eloztek meg. A steppe kivételével ilyen hatalmas távolságokra a tatárok véseibol, s minden adandó alkalmat kihasználva azon munkálkodtak, hogy gyöngítsék csak más hatalmak kérésére és kalauzolásával jutottak el. A perzsiai, magyarországi egyre veszedelmesebb szomszédjaikat.40 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy - így az ausztriai és morvaországi - hadszíntérre az Oszmán Birodalom hívta had- egy rendszeresen hadjáratokat indító állam külpolitikai és gazdasági érdekei, vala- mint a résztvevok meggazdagodási vágya nem feltétlenül került egymással ellent- mondásba - legalábbis a Krími Kánság esetében biztosan nem.41 34BÓNA2000, 100. 35A források eléggé gyakran szólnak a feltételezhetoen hazatérés közben elszenvedett magyar vereségekrol: Bajorországban a Rott folyónál 909. augusztus II-én (KRISTÓ 1980, 239: KRJSTÓ1986, 25: BÓNA2000. 37). Bajorországban Erding mellett 910·ben (KRISTÓ1980,240-241: KRISTÓ1986,26), Bajoroszágban az Innt61 keletre 913-ban (KRISTÓ 1980. 242: KRISTÓ 1986. 26: BÓNA 2000, 38). Dél·ltáliában 936·ban (KRISTÓ 1980.275; KRISTÓ1986. 37), a Pireneusokban 942·ben (KRlSTÓ 1986, 38; BÓNA2000. 50.). ba· 37 Az Oszmán Birodalom és a Krími Kánság viszonyát korábban meglehetosen leegyszerusítve fogták fel, jol' támadás Itáliában 951·ben (KRISTÓ 1980.284: KRISTÓ1986,39). a Balkánon 968·ban (KRISTÓ 1980. az egyszeru vazallusi viszonyba ugyanis például aligha férnek bele a krími kánoknak juttatott rendszeres 295-296; KRISTÓ1986,45). A latárok elleni védekezés lehetoségeirol: COLLlNS1975.268-269. évi, illetve a hadakozások során folyósított egyedi pénzjuttatások (lVANICS1994, 16-19.23-25, 37-41, 36HóMAN 1935. 148-150; VAJAY 1968.81-83: BÁLINT1970.71-74; DIENES1972. 67-69; MAKK 1996.9; 52-58). A lengyel-tatár szövetségrol: FISHER 1978, 13.37,41-42. RÉvÉsz 1999. 177-179: BÓNA2000. 99-IDO. A legjobb példa mindene az Itáliai Királyság. ahová elso 3X MATUZ 1988; IVANICS1999b. ízben. 899·ben az itáliai király. 1. Berengár (888-924) ellenségének. Arnulf császárnak a pénze fejében 39FISIIER 1978,41-42: MATUZ 1988.243: [VANICS1989. vezettek hadjáratot a magyarok. Viszont 904·ben már egykori ellenségükkel. 1. BerengálTal szövetkezve tíz 41)..So kann man sagen. dar~ Die auBenpolitische Grllndkonzeption des Chanats im 16. und 17. Jahrhllndert véka ezüstpénzél1 vonultak az akkori császár ellen. és még évtizedekig harcoltak segédcsapataik az o olda· darauf zielte. die Terrilorien der christliehen Nachbarvölker möglichst in unorganisirtem Zllstand zu I.ín. 942·ben az llj itáliai király. Provence·i Hugó (926-945/948) ismét tíz véka ezüslöt fizetett a magyarok halten, damit die Streif· ind Beutzlige nicht behindert wlirden." (MATUZ 1976.13: MATUZ 1988.240.) hadi szolgálataiélt. amit egyik utóda. Il. Berengár (950-961) is megismételt. Ezekben az évtizedekben a ma· -ll A ..kalandozó" hadjáratok funkcióinak vizsgálatakor természetesen csak akkor lehet tekintetbe venni gyarok rendszeresen használták felvonulási terliletként is Il:ília földjét. Az itáliai kapcsolatokr()1 legutóbb: a Krími K,íns;lg diplomáci~j.ínak tanúsügail a 9-10. szüzadi magyarok esetében. ha feltesszük. hogy mür BONA2CXlO.29-~2. 43--47. náluk is létczell - Icgal.íbb - a Krími Kánsügéhoz hasonl() hatalmi slerkel.el (8. SZ.\llol.  135 134 B. SZABÓ 200lb = B. Szabó J.. II. Rákóc~i György 1658. évi török háboníja, Hadtörténelmi 4. A krími tatár analógia perspektívái Közlemények 114(200 1), 231-278. B. SZAB6 = B. Szabó J., A magyar Iwg)/cjedelmi hataloIll eredcte és korlátai. Új szempolItok a hOlifoglaló magyarság politikai s~el'l'ez.etéllek vi~sgál(l/áho~. kézirat. A 9-10. századi magyarok és a 16-18. századi tatárok hadjáratainak szigorúan vett had- CANTEMIR 1973 = Cantclllir D., Moldva leírása, ford.: Köllo K.-Cselényi B.-Debreczeni J., történeti összehasonlítására e helyen teljedelmi okokból nem vállalkozhatunk. Ezért Bukarest, 1973. csup,ín arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy más analógiáktói elsosorban az külön- COLLlNS 1975 = Collins L. J. D .. The military orgallizatioll alld tactics of the Crimean Tatars dur- bözteti meg és teszi páratlanul érdekessé a krími tatár párhuzamot. hogy a korábban tár- illg the sixtee11th alld sevellteellth cellIIIries, in War. Techllology alld Society ill the Middie gyaIt témákról éppúgy elég alaposan és boségesen tájékozódhatunk a fejlett írásbeliséggel East, ed. Parry, V. J.-Yapp, M. E., London, 1975.257-276. rendelkezo szomszédos országok történeti fOITásaiból, mint a tatárok saját krónikáiból DAVIDSON 1965 = Davidson B., Az IÍjra fe(fede~el/ osi Afrika. A fekete allya (Afrika a meg- és bizonyos esetekben - a jobbára mindmáig publikálatlan - iratanyagából is. Sok évszá- próbáltatás éveiben), Budapest. 1965. DIENES 1972 = Dienes 1. ,A hOllfoglaló magyarok, Budapest, 1972. zadra visszatekinto steppei hagyományok tárházát ismerhetjük meg, mellyeI az Európa ECSEDY 1979 = Ecsedy 1., Nomádok és kereskedok Kílla határaill (Korösi Csoma Kiskönyvtár korábbi történetében fontos szerepet játszó steppei népek (hunok, avarok, bolgárok, 16), Budapest, 1979. kazárok) együttes forrásanyagát sem lehet azonos nagyságrendunek tekinteni. Ily mó- EMECEN 2003 = Emecen, F. M., Az Os~máll Birodalom sztyeppei határa és CI moldvai kijárat, AET AS don egy évszázadokig fennálló rendszer muködésébe kaphatunk betekintést, amely jól 18(2003/2),21-29. modellezheto, s egy ilyen modell valószínuleg segíthet egy másik, tulajdonképpen is- ENGEL 2001 = Engcl P., Szelltlstváll birodalma (Histótia Könyvtár Monográfiák 17), Budapest, 2001. meretlen rendszer muködésének - azaz a 9-10. századi magyarság életének - vizs- ENGELMANN 1986 = Engelmann B., Poroszország. A lehetoségek hazája, Budapest, 1986. gálatában is.42 FASOLl 1945 = Fasoli, G., Lc illcl/rsiolli ullgare ill Europa lIel secolo x., Fircnzc, 1945. FERLUGA 1987 = Ferluga, 1., Der byz{lI/tillische Halldel lIach dell/ NordclI im 9. I/Ild 70. Jahr- hlll/dert in Ulltersl/c1l11llgellzu Halldel I/Ild Verkehr der vor- IIIld ji'iihgeschichtlichell Zeit IRODALOM ill Mil/el· ulld Nonlel/ropa. Teil 4. Der Halldel Karolillger· lIIui Wikillgerzeit, hrsg. Düwel, K. et alia, Göttingen 1987,616-642. ÁKÍF = Az államalapítás korának írollforrásai. szerk. Kristó Gy. (Szegedi Középkortörténeti FISHER 1978 = Fisher, A. W., The Crimeall Tatars (Hoower Instillllion Publications 166), Könyvtár 15), Szeged, 1999. Stanford, 1978. Avarok araIlya = Az avarok aral1.WI.A Il{/gys~ell/miklósi kincs, foszerk. Kovács T., Budapest, 2002. FODOR 1. 1996 = Fodor 1., A gazdálkodás és társadalom változó képe, in A honfoglaló magyarság. BALOGH 2002 = Balogh L., Á/]7ád ..f'ai~sra ellleléséllek" keleti párllllzamai. Acta Universitatis Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum, 1996. március 16-deccmbcr 31., Budapest, Szegediensis de Attila József nOlllinatae. Acta Historica, 112(2002). 37-46. 1996, 27-30. BARBARO-CONTARINI 1973 = Barabaro G.-Contarini A., I viaRgi ill Persia degli ambasciatori FODOR P. 1996 = Fodor P., Adatok a magyarországi török J'{/bs~cdésrol, Hadtörténelmi velleti. AClIra di L. Locf.:.lwrt. R. Moro~zo della Rocca e M. F. Tiepolo, Roma, 1973. Közlemények 109(1996), 133-142. BARTHA 1968 = Bartha A., A IX-X. .I'~ázadi magyar társadaloIll, Budapest, 1968. FONT 2001 = Font M., A magyar kalalldozások és a kelet-európai \'ikillg teljeszkedés, in Nomád BÁLINT 1970 = Bálint Cs., A kalalldo~ó hadjáratok I.íjabb érte Imezéséért, Valóság 3/2(1970), lIép\'álldorlások. magyar hOlIfoglalás, szerk. Felföldi SZ.-Sinkovics B. (Magyar 6störténeti 71-74. Könyvtár 15), Budapest, 2001, 97-105. BÁLINT 2002 = Bálint Cs., Allagyszentmiklósi killcsrol - rövidell, in Avarok aranya 57-80. GÖCKENJAN 2001 = Göckenjan, H., FeldeTÍtok és kémek. Tallulmállya 10I'(Jsll0lllád hadviselés B6NA 2000 = Bóna 1., A lIlagyarok és EL/rópa a 9-10. s~ázadball (História Könyvtár Monográfiák stratégiájáról is taktikájáról, in Nomád lIépválldorlások, magyar hOlIfoglalás, szerk. 12), Budapest, 2000. Fel földi SZ.-Sinkovics B. (Magyar Óstörténeti Könyvtár 15), Budapest, 2001, 57-66. BRONIEVSKI 1867 = Bronievski, M., Opisanije Kryma Martina Brollevskogo v 1579 g., in Zapiski GSCHWANTLER 2002 = Gschwantler, K., 2. medaliollos korsó, in Avarok araIlya 16-18. i Odesskogo Oblc'estva IstOl'ii Dre\'llostej, Odessa, 1867. GUTOWSKY 1997 = Gutowsky, 1., Broll i uzbrojellie tata ro\\!. Katalog zabytkow tatarskich, 1, B. SZAB6 1995 = B. Szabó J., Vá~/at egy ellellségkép törtélletérol, 1. A tatárok emlékezete Warszava, 1997. Erdélybell. 1241-1621, AETAS 1995/1-2,5-22. GYÖRFFY 1959 = Györffy Gy., Tallulmállyok a magyar állam eredetérol, Budapest, 1959. B. SZAB6 2001 a = B. Szabó J., Gondolatok a XI-XlV. s~ázadi IIwgyar hadviselésrol. A fegyverzet, GYÖRFFY 1977 = Györffy Gy" HOlifoglalás, megtelepedés is kalalldozások. in Magyar ostör· a harcmód és a taktika öss~e.fiiggéseillek kérdései. Hadtörténelmi Közlemények 114(2001), télleti tmllllmállyok. szerk. Bartha A.-Czeglédy K.-Róna-Tas A., Budapest, 1977, 123-156. 75-102. GYÖRFFY 1983 = Györffy Gy., A magyar államféhlOlIlád elo~méllyei, in Nomád társadalmak és állwllalakl/latok, szerk. Tókei F. (Kórösi Csoma Kiskönyvtár 18), Budapcst, 1983,365-390. GYÖRFFy-Z6LYO~1I 1994 = Györffy Gy.-Zólyomi B" A Kárpát-lIledellce és Etelkö~ képe egy él'ez.rc.'l!elííll, in HOlIfoglalás és régés~et, szerk. Kovács L. (A honfoglalásról sok szemmcl 1), ~2 J6 példája ennek a magyar krónikás hagyományban szereplo fehér ló-monda új tÖI1éneti mcgközelítésu Budapest. 1994. 13-37. \'izsg~ílala (IVA~ICS 2(01), vagy Árpád "paj7sra clIlelésé"·nek összevetése a steppén szokásos beiktatási cerel11<Íni~íkkal(B.\I.()GII 2()02).  136 137 GYULAI 1994 = Gyulai F.. A IIwgyarföldllll'íl'eltfs emlékei a 9-Ja. s::.ázadbÓI. in HOlIfoglalás és MATOLCSI 1983 = Matolcsi 1.. A kii::.épkori Ilomád állallellyés::.tés kelel-ellrópai jelleg::.etességei, régés::.et, szerk. Kovács L. (A honfoglalásról sok szenll11ell). Budapest, 1994.247-257. in Nomád társadalmak és állallwlaklllalok, szerk. Tokei F (Korösi Csoma Kiskönyvtár 18), HELLMANN 1987 = Hellmann, M .. Die f-/alldeISl'ertröge des 10. lahrllllllderts ::'\I"ischellKiev u/ul Budapest. 1983.281-306. By::.aIlZ.Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen 156( 1987),643-666. MATÚZ 1976 = Matúz 1.. Kri",ilatarische Urb/mien ill/ Reisarchil' ::'11Kopenhagell. Mit his- HIDÁN 2000 = Hidán Cs.: Mit jele/il a kiilll1."l'í-,és mit jelellt a llehé::Jul'as? Termillológiai prob- lori.l'ch-diplol/f{(tischen und sprach/ichen Ulltersllcllllngen, Freiburg, 1976. lémák a::. ..l!lIrá::.siai '101I/(íd" lo\'{/ssággal kapcsolatball, Társadalom és Honvédelem MATÚZ Ins = Matllz 1.. Les Relations étral/geres dll Khanat de Crill1ée (XV"-XVIW siecles), 4(2000/2) 7-20. Revue d' Histoire Diplomatique 3-4( 1988).233-249. HKÍF = A hOllfoglalás korállak írott forrásai, Olajos 1'.. H. Tóth 1. és Zimonyi 1. közremukö_ MESTERIIÁZY 1994 = Mesterházy K .. Tegez és taktika a honfoglaló lIlagyarokllál, Századok désével szerk. Kristó Gy. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7). Szeged. 1995. I 28(199..j.). 324-334. HÓMAN-SZEKFÚ 1935 = Hóman B.-Szekfu Gy .. Magyar törtéllet, 1, Budapest, 1935. MEsTERlIÁn 1995 = Mesterházy K .. A ",agyar fejedele", és kísérete a la. s::.ázadban, Sz,ízadok IVANlcs 1983 = Ivanics M .. A földtulajdoll a Krími Kámágball, in Nomád társadallIlak és állam- 129(1995), 1033-1051. alaklllatok. szerk. Tokei F. (Korösi Csoma Kiskönyvtár 18), Budapest, 1983,237-253. NAGY 1991 = Nagy 1.. Ostörtélletiink lléhá'IY kérdése; szokatlall analógiák, A Móra Ferenc IVANlcs 1989 = !vanics M., Gázi Giráj káll és Báthori Zsigmolld szövetségéllek terve 1598-ból, Múzeum Évkönyve - Studia Archaeologica 1984/85 [1991].537-552. Keletkutatás 1989/osz, 27-59. . OPITZ 1969 = Opitz, E., Österreich und Bralldenbllrg im Sch\\'edisch-Polllischell Krieg IVANlcs 1994 = Ivanics M., A Krími Kállság a tizellöt éves háborúbalI (Korösi Csoma Kis- 1655-1660 (Militlirgeschichtliche Studien 10), Boppard am Rehin, 1969. könyvtár 22), Budapest, 1994. PALÁDI-KovÁcs 2001 = Paládi-Kovács A., Magyarok és tatárok (/6-19. század), Népi Kultúra- IVANJCS 1999a = Ivanics M., Tatár kélllszolgálat az J663-as magyarors;:ági hadjáratoll, Studia Népi Társadalom 20(2001), 149-208. Agriensia 20( 1999). 207-226. PETRITSCH 1983 = Petritsch, E. D., Die tatarischell-OSIl/OIlÍschell Begleitsoperatiollell ill IVANICS 1999b = Ivanics M .. Krími tatár követjárások o bécsi udvarball 1598-J682. (Vázlat a kríllli Niederösterreich, Studia Austria-Po!onica 3( 1983), 207-240. tatár diplomácia J6-17. s::.áz,aditörtélletérol). AETAS 1999/4,41-44. POLGÁR 2000 = Polgár Sz., Kereskedele", a Fekete-tellger és::.akipartvidékéll a 9-10. századball. IVANlcs 2001 = lvanics M .. Steppei párhuzalllok a fehér ló IllOlldájállak értelmezéséhel, in (A GayhiillTJéle leírás adatai a II/agyarok és a De Adll/inistralldo I"'perio értesiilé.l'ei o be- Néptörtéllet-Nyelvtörtéllet. A 70 éves Róna-Tas András köszöntése, szerk. Károly L.-Kincses sellyok kereskedelell/érol), Heves Megyei Régészeti Közleményck 2(2000), 193-204. Nagy É .. Szeged, 2001, 45-59. RÉvÉsz 1996a = Révész L., Akarosi honfoglaláskori tell/etok. Régészeti adatok a Felso- IVANICS = Ivanics M .. Rabszer::.és. rabszolgamullka és rabtartás a Krími Kállságball, kézirat. Tis::.avidék X. századi törtélletéhez, Miskolc. 1996. KAZSDAN-LITAVRIN 1961 = Kazsdan, A. P.-Litavrin, G. G., Biz,állc rövid törtéllete, Budapest, 1961. RÉvÉsz 1996b = Révész L., HarcIIlodor, fegYl'er::.<'I.in Révész L.-M. Nepper 1., A hOllfoglaló KELLNER 1997 = Kellner, G. M., Die Ullgameillfiille ill Bild der Que/lell bis 1150 (Studia II/agyarság régészeti hagyatéka, in "Oseillket felhozád ... " A hOllfoglaló lIlagyarság, kiál- Hungarica. Schriften des Ungarischen Inslituts München 46), München, 1997. lítási katalógus, szerk. Fodor 1., Budapest. 1996.43--47. KovÁcs 1986 = Kovács L., Viselet, fegyverek, in Kristó Gy., Az ÁI]Jád-kor háborúi, Budapest, RÉvÉsz 1997 = Révész L., Kristó Gyula kÖllYl'érol, Századok 131(1997),215-234. 1986, 216-281. RÉvÉsz 1999 = Révész L., EII/lékezzetek lila tok ke:;,detére... Régészeti kalmldozások a Illagyal' Kov Ács 2002 = Kovács L., A hOllfoglaló magyarok borpállcé/járól, Hadtörténelmi Közlemények hOI!(oglalás és állalllalapítás koráball. Budapest, 1999. 115(2002), 311-334. RMKT 14 = Régi Illagyal' költok tára, XVII. szá;:ad. 14. Éllekek és versek (1686-1700). s. a. r. KÖPSTEIN 1966 = Köpstein, H., Zur Sklaverei ill ausgehelldell Byzallz, Berlin, 1966. Jankovics J., Budapest, 1991. KRISTÓ 1980 = Kristó Gy., Levedi törzsszöI'etségétol Szellt Istváll államáig, Budapest, 1980. RÓNA-TAs 1996 = Róna-Tas A., A hOllfoglaló II/agyar Ilép, Budapest, 1996. KRISTÓ 1986 = Kristó Gy., Az Árpád-kor háborúi, Budapest, 1986. SMITH 1980 = Smith, J., lollll SlIlith kapitállY utazásai és cselekedetei 1580-1631, vál., ford., KRISTÓ 1995 = Kristó Gy., A magyar állalllmegsziiletése (Szegedi KözépkOltörténeti Könyvtár 8), a bevezetot és a jegyzeteket írta C. Cutean É., Bukarest, 1980. Szeged, 1995. SUBTELNY 1995 = Subtclny O., Ukrailla a histol)'. Toronto, é. n. KRISTÓ 2002 = Kristó Gy., Magyar kalalldozások - kalalldozó magyarok, in Kristó Gy., Árpád SWIETOSLAWSKI 1996 = Swietoslawski. W., AnllS and ArlllOllr of the NOlllads of the Great Steppe fejedelemtol Géza fejedelemig, Budapest, 2002, 107-120. ill the Tili/es of the Mongol Expmlsioll (/2'"-14''' cell/Uries), Lódz. 1999. LÜITICH 1910 = Lüttich, R., Ullgarnziige ill Europa im 10. lahrhulldert. Berlin, 1910. SZAMOTA 1892 = Szamota 1., Régi II/agyar lItazók Ellrópábml 1532-1770, Nagybecskerek. 1892. MAKK 1996 = Makk F, Magyar kiilpolitika (896-1196) (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2), SZAMOSKÖZY 1977 = Szamosközy 1., Erdély története (/598-1599, 1603). ford. Borzsák I.. vál., Szeged, 1996. bevez .. jegyz. Sinkovics 1., Budapest. 1977. MAKK 1999 = Makk F., A kalalldo;:ások kora, in Kristó Gy.-Makk F, A kilellcedik és tizedik SZÓLLÓSY 1995a =G .. Menllyil'el voltak jobb íjaik a hOllfoglaló lIlagyarokiwk, II/int Szollosy s;:á::.adtörtéllete, Budapest, 2001, 153-189. a korabeli ElIrópa ",ás népeinek? Keletkutatás I 995/osz, 37-53. MARSIGLI 1986 = Llligi Ferdillalldo Marsigli gróf Iapas::.talatai a török hadsereg és Bllda ál- SZÓLLÓSY 1995b = Szollosy G., Kísérletek hOllfoglalás kori tegez, rekollstrukciók készítésére, lapotáról 1683-boll. in Buda viss::.afoglalásállak emlékezele 1686, szerk. Szakály F., (AIIUIll Castrum. A Viscgr.ídi Mátyás Király Múzcum Füzetei 4), Visegrád. 1995. 143-150. Budapest. 1986. SZÓLLÓSY 2001 = Szollosy G .. Mi célt s::.olgál a s::.ahlm ./f)kéle) A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 23(200 1).275-293. SI.V'\K 1996 = Sz\'<Ík Gy .. II'Úll. a FlelillC'les, Budape>l. 1996. 138 TAKÁCS 1997 = Takács M., A 10. századi magyar-szláv viszonrról és a ho/!foglaló magyarok Kovács Szilvia életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristl) Gyula: A Inagyar állam megsziiletése cinu7 kÖII.n'érolj, Századok 131 (1997). 168-215. TARDY 1980 = Tardy L., A tatárországi rabszolga kereskedelem és a magyarok a X1J1-X1V. A Német Lovagrend és a kunok közötti században (Korösi Csoma Kiskönyvtár 17), Budapest, 1980. TIIORNTON 1999 = Thornton, J., Warfare, slave trculing wid European influence: Atlantic Africa fegyveres hódítás és térítés 1450-1800. in War in the Early Modern World. cd. Black, 1.. London, 1999, 129-146. THÚRY 1888 = Thúry J., A régi magyar és török hadviselés. Hadtörténelmi Közlemények 1(1888) 562-600 TÓTH 1786 = Tóth F. (de Tolt). Memoir.\". London, 1786. TÓTH 1996 = Tóth S. L.. A honfoglalás elolli magyar kalandozások. Hadtörténelmi Közlemények 109( 1996), 3-34. TÓTH 1998 = Tóth S. L., Levédiától a Kárpát-medencéig (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 14), Szeged, 1998. A Magyar Királyság a 13. századtól élénk érdeklodést tanllsÍtott a délkeleti határaival U. KÓHALMJ 1972 = U. Koha1mi K., A steppék nomádjai lóháton, fegyverben (Korösi Csoma szomszédos kunokJ iránt, akiknek támadásai a 12. század végén és a 13. század elején Kiskönyvtár 12), Budapest, 1972. felerosödtek, mivel egyre intenzívebben érzékelték kezdetben a steppei népek nyugta- VAJAY 1968 = Vajay Sz., Der Eintril/ des ungarischen Sliimmeblllldes in die europiiischen Geschichte (862-933) (Studia Hungarica 4), München-Mainz, 1968. lanságát, majd a mongolok nyomását. Ugyanakkor a frissen létrejött és terjeszkedo V ÁCZY 1994 = V áczy P .. A 1101(foglalóI/lagyarokról, in A magyar történelem korai századaiból, szerk. Glatz F. (Histótiai Könyvtár Mongoráfiák 5), Budapest, 1994. V ÁSÁRY 1983 = Vásáry 1., Nép és ország a tiirköknél. in Nomád társadalmak és államalakulatok, szerk. Tokei F. (Korösi Csoma Kiskönyvtár 18). Budapest. 1983, 189-213. I A 1 l. század közepén a délorosz steppe keleti határán megjeleno új törzsszövetség (PVL I. 132) a mon- gol hódításig meghatározó szerepet töltött be a kelet-európai térség országainak történelmében. Az új V ÁSÁRY 1986 = Vásáry 1., Az Aran)' Horda, Budapest, 1996. népesség különbözo nyelvu forrásokban qiiJéllq. CWlIlIII, !,%l'ec, XlIr/eS.flllb és kUli néven jelent meg. V ÁSÁRY 1993 = V,ísáry 1., A régi Belso-Ázsia története (Magyar Óstörténeti Könyvtár 7), Szeged, Amennyiben a ~ine-usui feliraton szereplo alakot kétes olvasata miatt nem számítjuk (AKHINZANOV1989. 1993. 40-42; KELLER2001. 138), akkor a legkorábban a muszlim forrásokban megjelenó török nyelvíí kip- VERES 1997 = Veres P., A honfoglaló magyarok életmódjának vitatott kérdései, in Honfoglalás és csakokról annyit állapíthalllnk meg, hogya 8. században a kimek törzsszövetség egyik törzsét alkották. néprajz, szerk. Kovács L.-Paládi-Kovács A. (A honfoglalásról sok szemmel IV), Budapest, A 10. században már az Urál hegység déli részén a besenyok szomszédságában említik oket a források 1997, 109-134. (GÖCKENJAN-ZIMONYt 2001, 106,209). A II. század közepén benyomultak az lIzok területére. majd a szá- VLADIMJRTZOV 1948 = Vladimirtzov, B. J., Le régime social des Mongols. Leféodalisme nomade, zad végére a térség nagyhatalmává váltak, röviddel ezután megjelentek a Balkánon (ATTALEIATES Paris, 1948. 300-301). majd a Magyar Királyság területére is betÖltek (SRH 1. 412-414). Az 1. (Szent) Lászlótól el- VÖRÖS 1996 = Vörös 1., A magyarok hadi ménjei és igavonói az (rol/források és a régészeti szenvedett vereségek hosszú ideig visszatartották a kunokat a magyar területek elleni támadástól. leletek alapján, in Honfoglaló oseink, szerk. Veszprémy L.. Budapest, 1996, 128-146. A Balkán-félszigeten portyázó nomádok egy része idovel a bizánci császár szolgálatába állt, feladatuk a birodalomterülelén áthaladó keresztesek féken tartása volt. A kunokkal sikeresen szembeszálló II. Vla- ZSOLDOS 1991 = Zsoldos A., A királyi várszervezet és a tatá/járás. Hadtörténelmi Közlemények gyimir Monomah kijevi nagyfejedelem (1113-1125) halála után az orosz fejedeltnek egymás közti har- 104(1991),45-76. caikban gyakran fordultak a kunokhoz segítségért. Ezt a kunok gyakran ki is használták zsákmányszer- ZSOLDOS 1997 = Zsoldos A., Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig, zésre. de mindemellelt önállóan is portyáztak a steppével határos fejedelemségek területein. Az írolt Debrecen, 1997. fomísokból tudunk arról, hogya 12. század elején ll. David Agma~enebeli grúz király (1089-1125) ZSOLDOS 1999 = Zsoldos A., A szent király szabadjai. Fejezetek a vá/jobbágyság történetébol a szeldzsükök ellen apósának. a kun A/rök-nek (az orosz krónikákban Olrok) népét hívta országába. (Társadalom- és múvelodéstörténeti tanulmányok 26), Budapest, 1999. A Grúz Krónika szerint 40 000 harcos vonult családjával egyült a királyságba (GEORGCHRON19-20). Alrök ugyan Vlagyimir Monomah halála után hazatélt adélorosz steppére. de a menekülés közben nyájaikat elveszített nomádok egy része Grúziában maradt. letelepedett és idovel beolvadt a helyi népességbe, és jelentos szerepet játszolt a térség tÖlténetében a mongol hódításig (GOLDEN 1984, 71-86). A Bizánci Birodalom elleni támadásaik a 12. század folyamán is tovább folytatódtak. Ugyanakkor a délorosz step- pén sem szíínt meg jelentoségük, noha csökkent katonai akcióik száma. A nagy területen nomadizáló kunokat nem fogta össze központi hatalom. Csak a 13. század elején kezdcIt körvonalazódni a kánság a Sarukanida Jurij Koncakovic idején - aki az orosz források szerinlll legllllgyobb (1!,olol'ecek kö:iil-. dc a mongol hódít:ís véget vetelt a folyamatnak (GOLDEN 1992.279-280). Az Arany Horda fennállása alatt a bchódo\l kunok eltörökösílclték a kisszámú mongol uralkodó réteget. EmelIcIt Egyiptom tö,ténetébcn is jclcnt<ís s7ercpet tüllÖltek be. elég, ha a7 oS7.l11ánhódít:ísig uralkodó mamcluk dinasztia kipcsak :ígának IC\'ékcnységérc (1250-1382l utalunk.  Magyar Ostörténeti Könyvtár FEGYVERES NOMÁDOK, 21 NOMÁD FEGYVEREK A Szegedi Tudományegyetem Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének kiadványai Ill. Szegedi Steppetörténeti Konferencia Szeged, 2002. szeptember 9-10. A könyv kiadását támogatta az OTKA (T 035245) Szerkesztette Balogh László Keller László A sorozatot szerkeszti Zimonyi István Balassi Kiadó Budapest